Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A törvény is szerződés! A szerződés is törvény?

1991.10.23

p1140406.jpg

I. Bizonyára sokan ismerik azt a szójátékot, miszerint minden bogár rovar, de nem minden rovar, bogár. Sajnos – a szerződéses fegyelem alacsony színvonalából ítélve – így van ez a törvény és a szerződés viszonyában is; miszerint minden törvény szerződés, de nem minden szerződés törvény! (Már ami a szerződésbe foglaltak teljesítésére vonatkozik!)
A gazdasági életünkben jelenlévő nagyszámú szerződésszegésekből sok tényezőre gondolhatunk, miért van ez így hazánkban? Azért, mert nem ismerik a szerződést . tartalmilag, formailag – vagy rossz a szerződés – amit így is lehet értelmezni, de ugyanennek az ellenkezője is igaz, vagy nem rossz, „csak” hiányos, esetenként egyoldalú, vagy egyszerűen a magyar ember már csak ilyen, nem törvénytisztelő?
Talán mindegyikben van igazság, de az állam szerepe sem csekély abban, hogy a szerződéses fegyelem ilyen alacsony szintre süllyedt hazánkban. Az állam, amely maga is elkövet negatív példákat a szerződéses fegyelem megsértésével, vagy csak a körülmények olyan alakításával, hogy sok szerződés teljesítését azzal lehetetlenné teszi.
Mielőtt azonban a példákat is sorra vennénk – jót és rosszat – talán nem minden tanulság nélküli a szerződésről, annak „kellékeiről” említést tenni.
A szerződés:
  • Olyan kétoldalú jogügylet, amely két jogalany (egyén vagy jogi személy) megegyező akarat kijelentésén alapszik és valamilyen jogi hatást ér el!
  • Jogviszonyt vagy létesít, vagy módosít, vagy megszüntet!
  • Létre jöhet szóban, némelyhez írás, esetleg közjegyzői okirat is kell!
  • Tárgya nem lehet, amit jogszabály tilt, ami a jó erkölcsökbe, vagy a közrendbe ütközik, semmis a lehetetlenségre irányuló szerződés is!
  • Csak cselekvőképes, szabad akaratának birtokában lévő személyek között jöhet létre!
  • Megtámadható, ha; tévedésből, megtévesztésből, vagy fenyegetés hatása alatt keletkezett!
  • Megerősítésre szolgál; a foglaló, a kötbér, a bánatpénz!
  • Képviselő illetve meghatalmazott útján is köthető!
  • Tárgyát képezheti; adás-vétel, csere, bérlet, munkavállalás, kölcsön, fuvarozás, megbízás, stb...!
  • A magánjogi szerződések mellett a jogi irodalom megkülönböztet államalkotó vagy belső államszerződéseket, a jogi felfogás e szerződéseket egyszerűen „csak” törvénynek minősíti.
A szerződéses fegyelem és az állam. Árpád apánk korában a szerződéseket még szóban kötötték. Igaz, a megállapodásokat vérrel pecsételték meg! Ennyi elég is volt, hogy a megbeszélteket – jogokat, kötelességeket – mindenki betartsa.
Azóta, hatalmasat fejlődött a világ; a szóbeli megegyezéstől eljutottunk az írásba foglalt szerződésig és ez így van hazánkban is – formailag!
Mondom formailag, mivel napjainkban az írásba foglalt, mindenre kiterjedő, részletesen kimunkált szerződésekben sem lehet bízni. A szerződésben foglaltakat a felek egyező akaratának hiányában is, önkényesen, különösebb következmények nélkül, egyoldalúan módosítani is lehet.
Sajnos, megteszik és büntetlenül megtehetik; cégek egymással, munkáltatók a dolgozókkal, az állam az állampolgárral és lehetne sorolni tovább. A felsorolás helyet nézzünk három szerződést, amelyekből az első a szerződéses fegyelem betartására példaértékű. Ez hazánk és a nemzetközi pénzvilág között létrejött nemzetközi szerződés.
Első a példamutatás Ma, amikor a megélhetés egyre nehezebb népünknek, egyre többen kerülnek anyagi gondjaik miatt a társadalom perifériájára, egyre többen vetik fel annak lehetőségét, hogy hatalmas dolláradósságunk törlesztését függesszük fel, ütemezzük át, hogy „szusszanáshoz” jusson népünk, nemzetünk.
Az állam, a nép képviselőinek, a kormánynak, a pénzügyi szakembereknek talán igaza van abban; a külföldi adósságunk törlesztésének átütemezése, felfüggesztése csak növelné terheinket, mivel az óra a felfüggesztés ideje alatt is ketyegne tovább s a kamatok a teljesíthetetlenségig, növelnék terheinket.
A szerződéses fegyelem szempontjából érdekesebb az előbbieknél a következő vélemény: bár nem ez a kormány kötötte, a hitelszerződések nagy részét, vette fel a hatalmas kölcsönöket, a szerződésben foglaltaknak mégis eleget tesz – eleget kell tenni – hazánk jó nemzetközi megítélése, a külföldi – működő – tőke becsalogatása érdekében. A kormány intézkedése tehát a rendszertől függetlenül – a kötelezettség-vállalás teljesítésére példaértékű – lehetne. A régi rendszerben vállalt kötelezettségeinknek is maradéktalanul eleget kell tenni a jó hírünk érdekében.
A feltételes mód talán azért is jogos, mivel nemcsak ilyet mutat fel rendszeresen s a rossz példa – bár nem így kellene lenni – de gyorsabban talál követőket, mint a jó!
ch-l Felső-Bácska 1991. október 23.

 

 
 

A mappában található képek előnézete 13.06.09. BSC Centenárium (III.)