1990. A BNR Kupa és a Jelkép
BNR Kupa és a Jelkép
Közismert, idén (1990.) május elsején 15. alkalommal került megrendezésre a nemzetközi férfi kézilabda BNR KUPA. Mint mindig, most is népes közönség vette körül a kézilabdapályát, s kísérte figyelemmel a PVSE mérkőzéseit, amelyeken nemegyszer a mi csapatunknál magasabb osztályban játszó együttesek voltak a „szenvedő felek”. Hogy mi is a magasabb osztályba szeretnénk jutni, talán mondanom sem kell, de más úton, mint azt Vadkerten vagy Majsán tették!
Magánügynek tűnhet; mint az elmúlt kilenc évben mindig, a már említett sikerek megünneplésére mindig együtt a csapat. Volt már olyan év is persze, amikor örömre nem sok „ürügy" volt, de azért találtunk okot arra, hogy ne csak beszélgessünk.
Így fordulhatott elő az a cseppet sem irigylésre méltó dolog, hogy május elseje után négy-öt nappal mindig nagyon „kutyául” érzem magam. Nem tagadom, így volt ez idén is, s képzeljék el nekiálltam a vasárnapi ebéd után mosogatni.
Szóval vasárnap, ebéd után mosogatok. S tudják, hogy nem is olyan utálatos, rossz dolog a mosogatás, ha nemcsak munkának fogja fel az ember (vagy az asszony). Én például játszottam. Olyan formában, hogy a sorra kerülő eszközök márkajelét, gyártó cégek nevét stb. próbáltam kisilabizálni, hogy ne legyen olyan egyhangú, unalmas a dolog. Így kerültek sorra a hőálló cumisüvegek, amelyekről eszembe jutottak az ebéd utáni pihenőjüket töltő ikrek, akikről elmondhatom, hogy nem egy lány két példányban, hanem két különböző gyerek, s eszembe jutott a 11 Kanizsán eltöltött év sok-sok emléke is. Az emlékek felidézése pedig annak köszönhető, hogy az üvegeket is Kanizsán gyártották. Következő mosogatásra váró darabok poharak voltak, de olyanok, amelyeknek az aljára már a pohár készítése alkalmával számok kerültek (csak a számok) 1-től 16-ig. Ezek valami focicsapat számára készülhettek valamikor, hogy a játékosok ne igyanak egymás poharából. A következő poharak úgynevezett kettőshasznosítású poharak voltak, amelyekben valamikor Euró-krém volt, majd azt elfogyasztva lett a metszett üvegből pohár.
Nem dicsekvésiképpen mondom, de a kávés csészék Hollóháza termékei, s ezekről még régebbi emlékek jutottak eszembe, középiskolai sítáborok Sátoraljaújhelyen, a Nagymilic havas lankái, és látogatás a Hollóházi Porcelán Gyárban, de Szász Endre is, aki napjainkban itt tevékenykedik. Az emlékekből visszatérve el kell mondanom, hogy a kávés csészék egy szuper jó étkészletből valók, amelynek többi darabját csak különlegesen nagy alkalmakkor használjuk, de tudják, ilyenek mifelénk nemigen vannak, ami van, az meg nem májusban. Így adódott, hogy a lapos és mélytányér nem a készletből valók voltak, bár a maga nemében azok sem csúnyák. A szélében nagyon szép minták vannak, s mint ilyen az evést teljesen kizárják, de hogy mi1yen jót lehet belőle zabálni, fantasztikus. Szóval mosogatom az egyik ilyen tányér belsejét, majd az alját, majd lerakom a szárítóra. Azaz, hogy leteszem, majd újra felemelem, s megnézem, hol is készült ez a remek mintázatú tányér. Szép nagy nyomtatott betűkkel az volt ráírva: ALFÖLDI PORCELÁN HUNGARY. Az, hogy ez a gyár hol van, az nem volt ráírva, de miután közelebb emeltem szememhez a tányér alját, rögtön rájöttem arra is. Nem fogják kitalálni mit láttam! Képzeljék, szeretett városunk címerét! Nem azt, hogy BÁCSALMÁS, hanem a címerét! Hogy milyen városunk címere, az közismert. Eddig azt hittem exportra csak a Bácsalmási Állami Gazdaság meg a KTSZ termel, de nem. Itt van a porcelán gyár is. Gondolom ezt abból, hogy Magyarország, így van a tányérra írva: Hungary. Én minden esetre örülök, hogy egy ilyen jól menő cég van (?) a városunkban. Hogy miért? Az egyik nagy-nagy sportesemény után a porcelángyár jelképét viselő zászlót, miután egy hónapig tépte a szél, verte az eső, lehoztam a zászlótartóról, kimostam, majd azon a pályán raktam ki mérkőzésről mérkőzésre, amelyiken soha nem kell füvet nyírni. Megközelítőleg három éve reklámozzuk így a céget. Ha ezt meg tudják, talán a kézilabda-csapatokat azonnal a „nevükre" veszik.
A csapat átvételét azonban nem szabadna húzni-halasztani, ezért nagyon szívesen felkeresném őket, én magam is, csak tudnám, merre keressem azt a céget. A címerről biztosan tudom, hogy Bácsalmáson, de azt a csepp kételyemet, ami van, eloszlatja az ALFÖLDI felirat, hiszen Bácsalmás is az alföldön van, no jó, egy kicsit az alján. Tudom, a Tanácsnál pontos információt kaphatnék a címükről, de hát ilyen piszlicsáré ügyekkel mégsem zaklathatom őket. Persze az is előfordulhat, hogy ez egy hadiüzem, ahol a porcelán tányérok csak melléktermékek, a tányéraknák alkatrészei, s ezért övezi titok a gyár hollétét.
A felvetésre a Tanács illetékesei a Bácsalmási Hírek útján válaszoltak: „… sajnos szomorú hírrel szolgálunk: a valóban szép és közkedvelt terméket az Alföldi Porcelángyár nem Bácsalmáson, hanem Hódmezővásárhelyen készíti, így a kézilabdacsapat egyelőre nem számíthat „keresztszülőre". De nem számíthat a reklámköltség megtérítésére sem, mert nem a gyár, hanem városunk zászlaját volt szíves gondjaiba venni. Az, hogy a két város címere és a gyár jelzése hasonló vonásokat mutat, talán arra adhat alkalmat, hogy jobban megismerjük egymást - ha már a címerek révén „rokonságba" keveredtünk".
Mondanom sem kell, a kapcsolatfelvételből nem lett semmi. Az okok között talán az is szerepet játszott, hogy a „hírnökök" 1982. május elsején szomorú tapasztalatokat szereztek. A HÓDIKÖT NB I/B-s férfi együttese volt az egyik résztvevője a BNR kupának, s a Budai Ferenc sokszoros válogatott, játékos-edző irányította csapat annak rendje és módja szerint vereséget szenvedett, majd ezt követően a Vásárhelyre szóló meghívást (átigazolást) Prókai ráadásul még vissza is utasította. A mérkőzés krónikája:
MEDOSZ SE - HÓDIKÖT 18-15 (7-8)
MEDOSZ: B. Tóth Sándor - Lipták Lipták László 1, Sós Tibor 2, Prókai Károly 12, Bajnok Ferenc, Becker Ferenc 1, Prikidánovics János 2. Csere: Vida János, Unyi Márton.
Amint kitűnik, rossz házigazdának bizonyultak a MEDOSZ kézilabdásai, nem tisztelték a több osztállyal fentebb játszó ellenfelet és jó színvonalú, közönségszórakoztató mérkőzésen megérdemelten győztek, egy pillanatra sem gondolva arra, hogy majdan ez még egy gyümölcsöző kapcsolatfelvételnek lehet akadálya...
A mappában található képek előnézete Kézilabda