Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


1990. A BNR Kupa és a Jelkép

2013.03.22

kezis-figura.pngBNR Kupa és a Jelkép

Közismert, idén (1990.) május elsején 15. alkalommal került megrende­zésre a nemzetközi férfi kézilabda BNR KUPA. Mint mindig, most is népes közönség vette körül a kézilabdapályát, s kísérte figyelemmel a PVSE mér­kőzéseit, amelyeken nemegyszer a mi csapatunknál magasabb osztályban játszó együttesek voltak a „szenvedő felek”. Hogy mi is a magasabb osztályba szeretnénk jutni, talán mondanom sem kell, de más úton, mint azt Vadkerten vagy Majsán tették!

Magánügynek tűnhet; mint az elmúlt kilenc évben mindig, a már említett sikerek megünneplésére mindig együtt a csapat. Volt már olyan év is per­sze, amikor örömre nem sok „ürügy" volt, de azért találtunk okot arra, hogy ne csak beszélgessünk.

Így fordulhatott elő az a cseppet sem irigylésre méltó dolog, hogy május elseje után négy-öt nappal mindig nagyon „kutyául” érzem magam. Nem tagadom, így volt ez idén is, s képzeljék el nekiálltam a vasárnapi ebéd után mosogatni.

Szóval vasárnap, ebéd után mosogatok. S tudják, hogy nem is olyan utá­latos, rossz dolog a mosogatás, ha nemcsak munkának fogja fel az ember (vagy az asszony). Én például játszottam. Olyan formában, hogy a sorra ke­rülő eszközök márkajelét, gyártó cégek nevét stb. próbáltam kisilabizálni, hogy ne legyen olyan egyhangú, unalmas a dolog. Így kerültek sorra a hő­álló cumisüvegek, amelyekről eszembe jutottak az ebéd utáni pihenőjüket töltő ikrek, akikről elmondhatom, hogy nem egy lány két példányban, ha­nem két különböző gyerek, s eszembe jutott a 11 Kanizsán eltöltött év sok-­sok emléke is. Az emlékek felidézése pedig annak köszönhető, hogy az üve­geket is Kanizsán gyártották. Következő mosogatásra váró darabok poha­rak voltak, de olyanok, amelyeknek az aljára már a pohár készítése alkal­mával számok kerültek (csak a számok) 1-től 16-ig. Ezek valami focicsapat számára készülhettek valamikor, hogy a játékosok ne igyanak egymás po­harából. A következő poharak úgynevezett kettőshasznosítású poharak voltak, amelyekben valamikor Euró-krém volt, majd azt elfogyasztva lett a metszett üvegből pohár.

Nem dicsekvésiképpen mondom, de a kávés csészék Hollóháza termékei, s ezekről még régebbi emlékek jutottak eszembe, középiskolai sítábo­rok Sátoraljaújhelyen, a Nagymilic havas lankái, és látogatás a Hollóházi Porcelán Gyárban, de Szász Endre is, aki napjainkban itt tevékenykedik. Az emlékekből visszatérve el kell mondanom, hogy a kávés csészék egy szuper jó étkészletből valók, amelynek többi darabját csak különlegesen nagy alkalmakkor használ­juk, de tudják, ilyenek mifelénk nemigen vannak, ami van, az meg nem májusban. Így adódott, hogy a lapos és mélytányér nem a készletből va­lók voltak, bár a maga nemében azok sem csúnyák. A szélében nagyon szép minták vannak, s mint ilyen az evést teljesen kizárják, de hogy mi­1yen jót lehet belőle zabálni, fantasztikus. Szóval mosogatom az egyik ilyen tányér belsejét, majd az alját, majd lerakom a szárítóra. Azaz, hogy leteszem, majd újra felemelem, s megnézem, hol is készült ez a remek mintázatú tányér. Szép nagy nyomtatott betűkkel az volt ráírva: ALFÖL­DI PORCELÁN HUNGARY. Az, hogy ez a gyár hol van, az nem volt ráír­va, de miután közelebb emeltem szememhez a tányér alját, rögtön rájöt­tem arra is. Nem fogják kitalálni mit láttam! Képzeljék, szeretett váro­sunk címerét! Nem azt, hogy BÁCSALMÁS, hanem a címerét! Hogy mi­lyen városunk címere, az közismert. Eddig azt hittem exportra csak a Bácsalmási Állami Gazdaság meg a KTSZ termel, de nem. Itt van a por­celán gyár is. Gondolom ezt abból, hogy Magyarország, így van a tá­nyérra írva: Hungary. Én minden esetre örülök, hogy egy ilyen jól menő cég van (?) a városunkban. Hogy miért? Az egyik nagy-nagy sport­esemény után a porcelángyár jelképét viselő zászlót, miután egy hóna­pig tépte a szél, verte az eső, lehoztam a zászlótartóról, kimostam, majd azon a pályán raktam ki mérkőzésről mérkőzésre, amelyiken soha nem kell füvet nyírni. Megközelítőleg három éve reklámozzuk így a céget. Ha ezt meg tudják, talán a kézilabda-csapatokat azonnal a „nevükre" veszik.

A csapat átvételét azonban nem szabadna húzni-halasztani, ezért na­gyon szívesen felkeresném őket, én magam is, csak tudnám, merre keres­sem azt a céget. A címerről biztosan tudom, hogy Bácsalmáson, de azt a csepp kételyemet, ami van, eloszlatja az ALFÖLDI felirat, hiszen Bácsal­más is az alföldön van, no jó, egy kicsit az alján. Tudom, a Tanácsnál pontos információt kaphatnék a címükről, de hát ilyen piszlicsáré ügyekkel mégsem zaklathatom őket. Persze az is előfordulhat, hogy ez egy hadi­üzem, ahol a porcelán tányérok csak melléktermékek, a tányéraknák alkat­részei, s ezért övezi titok a gyár hollétét.

A felvetésre a Tanács illetékesei a Bácsalmási Hírek útján válaszol­tak: „… sajnos szomorú hírrel szolgálunk: a valóban szép és közkedvelt terméket az Alföldi Porcelángyár nem Bácsalmáson, hanem Hódmezővá­sárhelyen készíti, így a kézilabdacsapat egyelőre nem számíthat „ke­resztszülőre". De nem számíthat a reklámköltség megtérítésére sem, mert nem a gyár, hanem városunk zászlaját volt szíves gondjaiba venni. Az, hogy a két város címere és a gyár jelzése hasonló vonásokat mutat, ta­lán arra adhat alkalmat, hogy jobban megismerjük egymást - ha már a cí­merek révén „rokonságba" keveredtünk".

Mondanom sem kell, a kapcsolatfelvételből nem lett semmi. Az okok kö­zött talán az is szerepet játszott, hogy a „hírnökök" 1982. május elsején szo­morú tapasztalatokat szereztek. A HÓDIKÖT NB I/B-s férfi együttese volt az egyik résztvevője a BNR kupának, s a Budai Ferenc sokszoros válogatott, játékos-edző irányította csapat annak rendje és módja szerint vereséget szenvedett, majd ezt követően a Vásárhelyre szóló meghívást (átigazolást) Prókai ráadásul még vissza is utasította. A mérkőzés krónikája:

ME­DOSZ SE - HÓDIKÖT 18-15 (7-8)

MEDOSZ: B. Tóth Sándor - Lipták Lipták László 1, Sós Tibor 2, Prókai Károly 12, Bajnok Ferenc, Becker  Ferenc 1, Prikidánovics János 2. Csere: Vida János, Unyi Márton.

Amint kitűnik, rossz házigazdának bizonyultak a MEDOSZ kézilabdásai, nem tisztelték a több osztállyal fentebb játszó ellenfelet és jó színvonalú, közönségszórakoztató mérkőzésen megérdemelten győztek, egy pillanatra sem gondolva arra, hogy majdan ez még egy gyümölcsöző kapcsolatfelvételnek lehet akadálya...

 

A mappában található képek előnézete Kézilabda