Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Prókay Miklós - A Csodálatos asszony (10)

2016.03.06

elet-a-farmon-2.jpg

Élet a farmon

Fotó: Prókai Erika

Prókay Miklós - A Csodálatos asszony

Történelmi regény - részlet (10)

...

- Nos, hát, az induló, ugyebár! Hanem, nehogy azt hidd, hogy én írtam akár a szövegét, akár a zenéjét. A szó zenéjét, a zene szavát én csak élvezni tudom, nem pedig művelni. A szövegét Surány regésem szedte versbe, a zenéjét pedig Toponár regösöm füttyögte össze hozzá. Mindketten az Ellákváradi Csatában estek el. Mert, hogy hűségesen megörökíthessék a csata lefolyását, ők is ott harcoltak Ellák fiam mellett. És mielőtt a győztes germán hadak véglegesen lerohanták volna a maradék huni seregeket, a hősi halált halt Ellák fiamat ők kötözték egy nagy kőhöz, és miután Szilágy, az Ellák fiam udvari táltosa beszentelte, beleeresztették a Tiszába. És utána, magukra is követ kötözve, szíven szúrták magukat, és ők is beledűltek a Tiszába, Ellák fiam mellé. Ellák fiam, anélkül, hogy előre tudta volna, szintén ott nyugszik a közelemben, sok ezer más huni vitézekkel együtt, akik a halálos sebeikkel szintén a Tiszába merültek meghalni.

- Megrázó jelenetek lehettek!...

- Hanem, elég legyen még annyi, hogy mink, huni halottak, sokat foglalkozunk veletek, Magyari testvérekkel. És hát, persze hogy szeretnénk rajtatok segíteni. De hát, tudod, a Hadak Útjának a szent legendája ma már… Ma már nem ismételhetjük meg, amit a halott ősök, a Szent Hősök megtehettek hajdanán!... Hej, pedig úgy, de úgy szeretnénk megint feltámadni, kardot ragadni, hogy újból szétüssünk Európa ócska zsibogóján!…  No de, halld hát azt az indulót, mert úgy érzem, hogy perceken belül megszólal a kakas, és mennem kell, vissza a síromba.

Atilla király fel is állt, és mélyzengésű, harangkondulású hangján már dörögni is kezdte az ígért indulót.

Az Erzsók asszony füle pedig, csodák csodájára, az Atilla király hangjához hozzáhallotta mind a 15 millió magyarnak az egybedördülő hang fergetegét is. Sőt, ezt a földrengető erejű karéneket mintha Dévénytől Orsováig, köröskörül a Kárpátok gerincén állva, egy csupa-csupa óriásokból szervezett roppant fúvószenekar sokszázezernyi hangszere kísérte volna orkánzón, Eget-ostromlón.

És forrón, kavargón, dörgött és dübörgött az Atilla-adta induló, a: Hitvallók Indulója

  1. részlet
  2. részlet
  3. részlet
  4. részlet
  5. részlet
  6. részlet
  7. részlet
  8. részlet
  9. részlet
  10. részlet

Az utolsó sor diadalmas dübörgésébe hajnalt kukorinthatott a kakas, de ki hallotta volna meg az elsodró, roppant hang fergetegben! Atilla király azonban, aki megérezhette, megindult az ablak felé, majd búcsút intve, tovább énekelve, kilépett rajta, és láthatatlan szellemmé váltan nyomtalanul eltűnt a hajnali homályban.

Az induló utolsó sorának a dallama már úgy hatott, mint valami távolodó vihar utolsó mennydörgéseinek az egyre tompább morajlása.

Az Atilla király érkezésével és távozásával együtt járó égiháború félelmetes színjátékát, és hangorkánját Erzsók asszony észre sem vette. Egyszerűen beleveszett a roppant Magyar Énekkar földrengető dübörgésébe.

Mindezek után pedig Erzsók asszony azzal a győzedelmes érzéssel, azzal a boldog tudattal szökkent fel ültéből, hogy ha már majd minden magyar – bárhol éljen is, – ennek az indulónak a hitével jár, és ennek az indulónak az ütemére lép, akkor csakugyan lesz még Nagy Magyarország!

Amikor pedig bezárta az ablakot, hogy sok és nagy élménytől kimerülten aludni térjen, észre sem vette, hogy ő máris a Hitvallók Indulójának az ütemére lépked.

OOO

 

A mappában található képek előnézete Bácsalmás Hősök tere - a négy évszak