Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Bácsalmás vízrajza: a Kígyós-tótól, a Kígyós-víztározóig

2013.12.23
Ami egy kezdő táncosnak a kályha, nekem Bácsalmás múltjának megismerésében ez a „kályha” Nánay Aurél, aki a BSC labdarúgó csapatának első kapusa, nyomdász és laptulajdonos volt 100 évvel korábban. Nos, a Bácsalmási Járás című hetilapból, ebben Nánay Aurél írásaiból, kiderült, nem csak a sport érdekelte, de szót emelt az akkor még csak a Kígyós nyugati oldalán fekvő település minden napjaival kapcsolatban is, hogy most csak a Kígyós-érrel és a város dél-nyugati külterületén fekvő, a hatvanas évekig kedvelt fürdőhelynek számító Sóstó mentén tapasztalt áldatlan állapotok miatt papírra vetett gondolatait említsem
Kígyós (Vikipédia)
 
1
A Duna–Tisza köze kifejezés alatt a Duna és a Tisza folyók között elhelyezkedő magyarországi és szerbiai tájat értjük. A terület Magyarország középső részén, valamint a szerbiai Vajdaság északnyugati részén helyezkedik el, és magában foglalja az Alföld nyugati felének nagy részét. Az ENSZ hosszú távú klímaváltozási előrejelzése a Duna-Tisza közét félsivatagi övezetté nyilvánította.
 
2
A Kígyós-főcsatorna a Duna vízgyűjtő medencéjébe tartozó nem hajózható vízfolyás. A Felső-Bácska legjelentősebb vízforrása. Hossza 129 km[1], melyből 92 km Magyarország, 37 km pedig Szerbia területén található. Összesen nyolcszor szeli át a magyar-szerb államhatárt egy rövid, körülbelül 15 km-es szakaszon.
 
3
Nevének eredete Az eredetileg úgy magyarul, mint szerbül Kígyós-ként ismert vízfolyás, feltehetőleg a kanyargós, kígyózó jellegéről kapta nevét. Szerb oldalon a mai hivatalos elnevezése : Plazović.

magyarul : Kígyós, Kígyós-csatorna, Kígyós-ér
szerbül : Kiđoš (Киђош), Plazović (Плазовић)

 
4
Történelem A Kígyós bácsalmási ágát 1926-ban szabályozták. 1952-ben a régiót ért szárazság következtében teljesen kiszáradt. Ellenben, 1970-es és 2004-es év során a felduzzadt Kígyós jelentős árvízkárokat okozott a környező falvakban.
 
5
Leírás Monostorszegtől (Bački Monoštor) 3 km-re éri el a Ferenc-csatornát
Két oldalági vízfolyás táplálja: a Mátételki-Kígyós csatorna és a Bokodi-Kígyós csatorna
 
6
Oldalágai
·         Mátételki-Kígyós csatorna
A Mátételki-Kígyós csatorna Tataházától északra ered. A falut elhagyva déli irányba Mátételke felé veszi az útját. A szerb államhatár előtt Bácsalmás és Madaras között éri el a Kígyós-főcsatornát.
·         Bokodi-Kígyós csatorna
Ez a vízfolyás két patak összefolyásából alakul. Az egyik ága Borota községnél, míg a másik Rém községnél ered. A két patak Felsőszentiván határában egyesül és folytatja útját déli irányba Bácsbokod és Bácsborsod érintésével. A Kígyós-főcsatornát, a szerb-magyar államhatár szerb oldalán, Regőce és Katymár között éri el.
 
7
Jellemzői A Kígyós-főcsatorna vízhozama igen alacsony, csak természetes vízkészlettel rendelkezik, így Bács-Kiskun megye egyik legkedvezőtlenebb vízminőségű vízrendszere, mert a legkisebb szennyező hatásokat sem képes mérsékelni.
Átlagos szélessége 3-5 m, mélysége 40-100 cm.
Száz évvel korábban a Kígyós-ér mentén a mocsaras területek lecsapolása volt a cél, a több művelésbe vonható terület érdekében és ez hamarosan megvalósult. Sőt ahogy a mai modern lexikon, a Vikipédia írja ezzel kapcsolatban, hogy a Kígyós bácsalmási ágát 1926-ban szabályozták is. Abban az idődben tehát a vízelvezetés volt a cél. Napjainkban viszont már, ha létezne a Bácsalmási Járás hetilap, egészen másról szólna, benne Nánay Aurél írása is. De ne szaladjunk ennyire előre...
A száz évvel, vagy még korábban Nánay Aurél kortársai szerte Magyarországon, legfőképpen a székes fővárosban, a Kárpát medencébe érkező, sok problémát okozó folyóink szabályozásán, a beérkező, különösen a tavaszi olvadások idején jelentkező, nagyvizek gyors átvezetésének lehetőségén serénykedtek. A folyók szabályozását követően, a Tiszán például duzzasztóművet építettek, benne egy vízierőművet, megépült a Keleti- majd a Nyugati-főcsatorna, és a Nagy-alföld egyik ékessége a Tisza-tó, hogy csak a legújabb és legjelentősebb történéseket említsem. Ezek megléte nem azt jelenti, hogy a tavaszi olvadáskor ma már nincs gond a Szőke Tisza partján, ám jelentős szemléletváltozást tükröznek ezek az építmények.
Jelentős ideje, nem az a cél, hogy a hazánkba érkező vizet gyorsan átvezessük az országon! Nem! Ma már, és jó néhány évtizede a cél az, hogy minél több vizet megtartsunk, illetve használatba vonjunk.
A Dunán a több vízlépcső megvalósítása volt a cél már a ’nyolcvanas években is, ám ebből egy vált valóra, de nélkülünk... Nekünk maradt Paks a Dunán... Na, meg a Viharsarokban és a Kis-alföldön a szélerőművek „erdeje”... És a Két nagy folyónk között a Duna-Tisza köze, mint tájegység, a maga óriási problémáival, itt is első sorban az úgynevezett Homokhátság problematikája, amely területet, benne hazánk bácskai tájegységét, az ENSZ hosszú távú klímaváltozási előrejelzése félsivatagi övezetté nyilvánította, olyan területté, amelynek Európában csak Spanyolországban akad, hasonló gondokkal küzdő párja.
Szóval Nánay Aurél a hétvégi rendszeres focisikerekkel együtt, ma már arról polemizálna, hogy miként lehetne a térség csapadékban szegény vidékén ezt a keveset itt helyben is hasznosítani, hisz napjainkban már nem a sok, inkább a kevés víz jellemzi a térséget. S mint említettem: már több mint 100 éve is téma volt a Duna és Tisza szabályozása, hasznosítása. Kezdetben még csak Pest körül szándékoztak egy hajózható csatornát megépíteni, ezt viszont már kettő híján 200 éve vetették papírra. Nos az óta sok víz lefolyt már a Dunán és a Tiszán is.  Majd az idő előre haladtával újabb és újabb elképzelések láttak napvilágot, de már a Duna-Tisza közét behálózó csatornákkal tele rajzolt térképekkel, elképzelésekkel, legfőképpen azon értekezve, hol lenne a leggazdaságosabb ezt a csatornát megépíteni és ez a „megvitatás” talán még napjainkban is tart. de már évtizedek óta, azon vitatkozva, a már említett és mindennapjainkban ugyancsak évtizedek óta megtapasztalt csapadékhiányos korban, hogy hogyan lehetne a talajvízszintben drasztikus csökkenést mutató Duna-Tisza közén, ott is legfőképpen a Homokhátság vízháztartásán javítani?
Legutóbb(?) 2009. december elsején a „Homokhátsági tervek és a Duna-Tisza Csatorna” témában hangzottak el előadások Kecskeméten. Hogy ne bocsátkozzak ismétlésekbe, a következő hivatkozásokra klikkelve olvashatók az előadások beszédes vázlatai: 1.2.3.
Nos, mi közben a Duna-Tisza közén élők sorsáról zajlott már a vita a legfelsőbb szinten, jól jelzi a téma fontosságát, visszatérve ismét Bácsalmásra, hogy a ’80-as évek közepére a Mosztongai tórendszer (és a Sóstó is) kiszáradt, a víz elapadt, a helyi horgászok paradicsoma megszűnt. A vízszint csökkenés mértékét, azt, hogy nagy a baj, jól jelzi, Szénásiné Haton Edit helytörténeti munkájában található információ is. Száz évvel korábban, amellett, hogy élénk élet zajlott Mosztongán, a heti piacra még Szabadkáról is érkeztek, ami a távolság miatt nem egy nagy kuriózum, de ami azzá teszi, hogy a kofák csónakkal (is) érkeztek! Szóval, ahogy ez az idilli állapot végetért, az egyesületbe tömörült pecások ezt követően sem estek kétségbe. Hamarosan, 1990-ben a Kígyós-ér, (vagy –főcsatorna?) felduzzasztásával a város dél-nyugati határában egy igazi horgászparadicsomot hoztak létre. Hogy milyet, azt csak akkor értékelheti valaki igazán, ha látta a város közigazgatási területén átfolyó, olykor „áthömpölygő”, olykor csak csüggedten csepegve csordogáló csatornát.
Nos, a Kígyós-tó már több mint két évtizede kedvelt helyszíne nemcsak a pecásoknak, de merem remélni, hogy a természet szerelmeseinek is. S, ha valaki még nem az, a mindennapok taposó malmából kikapcsolódásra vágyóknak nagyon ajánlom a csendes sétát a tó körül, nem zavarva a horgászsport szerelmeseit...
Nos, a Kígyós-tó ikertestvérét 2013-ban adták át, még nem a rendeltetésének, de várhatóan több mint kétszer akkora vízfelülettel úgy kb. három év múlva éri el teljes nagyságát Bácsalmás közigazgatási határának, pontosabban a Halmos területének nyugati oldalán, a Mátételki Kígyós főcsatorna völgyzáró gáttal lezárt több kilométer hosszúságú szakaszán.  A leendő víztározó völgyzáró gát felőli végén, már most sokat sejtető a látvány. Amit a Kígyós-tó nyújt napjainkban azt a Mátételki Kígyós-víztározó is „tudja” majd, sőt, még öntözési célokra is felhasználható lesz az itt összegyűlt víz – igaz mindössze 200 hektár nagyságú területen... 

pro-sport
 

A mappában található képek előnézete Bácsalmás Kígyós XVI. szakasz