Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


"Kéne egy a Tiszát a Dunával öszve kaptsoló ujj hajókázható Tsatorna" II. rész

2013.12.17

3/ A Duna-Tisza köze mezőgazdasága és a DTCS - Madari Jenő tanulmánya alapján Farkas Jenő Zsolt - MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet Kecskemét

Talajvízszint csökkenés mértéke

 
Kérdések...
          Mit jelent a Homokhátság mezőgazdasága a magyar mezőgazdaságból? Miért szükséges ennek a támogatása?
          Milyen perspektívái, jövőbeni lehetőségei vannak ennek a mezőgazdaságnak?
          Milyen módszerek, programok és beruházások szükségesek egy speciális Duna-Tisza közi fenntartható mezőgazdaság fejlesztéshez?
A Duna-Tisza közének mezőgazdasága földhasználati szempontból
          A 104 település az ország területének 8,5%-át foglalja el. Az ország mezőgazdasági területének 6,5 %-a található itt.
          Ehhez képest az országos adatok alapján itt van a:
         a szőlő területek 19 %-a,
         a gyümölcs ültetvények 13 %-a,
         a gyepterületek 8,3 %-a,
         a juh állomány 16,5 %-a,
         a területalapú támogatásban részesülő parcellák 14,17 %-a (méretük fele az országos átlagnak).
A Duna-Tisza közének mezőgazdasága társadalmi szempontból
          Az ország lakónépességének az 5,8 %-a él ezen a terülten, míg:
         az MVH által regisztrált egyéni gazdálkodók 12,8 %-a (43 000 fő),
         az APEH által nyilvántartott kistermelők 14,6 %-a,
         a kistermelő jövedelmek 10,7 %-a (870 millió Ft, kevesebb mint számbeli arányuk) keletkezik/található itt.
          Mind területéhez, mind lakosságszámához mérten kiemelten részesedik az ország mezőgazdasági termeléséből.
          Jellemzői: a specializáció (koncentráció) és a kisüzemi gazdálkodás.
Perspektíva
          A CAWMA 2007-es jelentése szerint 2050-re az élelmiszerek iránti igény megduplázódik.
          Problémák:
          Jelenleg mezőgazdasági túltermelés van (csak az USA kukorica övezetben kb. 15 millió hektár vár kedvezőbb világpiaci feltételek esetén a művelésre, Dél-Korea területvásárlásba kezdett, fejlődő országok a II. zöld forradalomra készülnek – Borlaug szerint a GMO növényekkel ez megvalósítható),
          WTO tárgyalások és EU reformfolyamatok kimenetele bizonytalan (jelenleg legalább 3 esélyes a folyamat),
          a magyar kormányzat nem rendelkezik hosszú távú stratégiával a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra vonatkozóan (kereskedelmi láncok erőfölénye, a jövedelmek igazságosabb szétosztása az ágazaton belül, az élelmiszeripar kiemelt fejlesztése)
          Múlt: homoki kultúra kialakulása – külső tényező segítette a sikert (a filoxéra vész).
          A globális felmelegedés jövőbeni lokális hatásai még további vizsgálódást igényelnek, de biztosan szükség lesz egy alkalmazkodási folyamat véghezvitelére.
          Vannak jobb adottságú területeink, melyek öntözés fejlesztése „költséghatékonyabb” lenne. A területen a cél nem a termelés növelése, hanem annak megtartása.
CAWMA: Comprehensive Assessment of Water Managment in Agriculture
Lehetséges fejlődési pálya
          Tájfenntartási célú agrár-környezetgazdálkodási gyakorlat további erősítése
          Adaptációs stratégia kidolgozása
         a vízigény kielégítése sorrendjének az áttekintése
         vízvisszatartó intézkedések bevezetése,
         takarékos öntözőrendszerek elterjesztése,
         jövedelmet generáló kutatás-fejlesztés.
          A vidéki gazdaság diverzifikációja (egy stabil agrárgazdasággal)
          Hosszú távon, ezek után következhet a csatorna megvalósítása
         a csatorna lehetséges szerepe: öntözővíz ellátás, mezőgazdasági termékek szállítása,
Madari Jenő tanulmányának kulcsmondatai:
         „nem azért lenne rá szükség, hogy nagyobb hozamok legyenek elérhetők, hanem hogy egyáltalán mezőgazdasági termelésről lehessen beszélni”,
         „ezáltal mezőgazdasági termelés lehetővé tenné az itt élők helyben maradását, megélhetését”,
         nem önmagában a csatorna, hanem a hozzá kapcsolódó öntözőrendszer együtt tehetné lehetővé a kertészeti kultúrák rekonstrukcióját, a szántóföldi zöldségtermesztést és a takarmánytermesztést,
         „a Kiskunság térségében nehéz egyelőre elképzelni olyan színvonalú mezőgazdálkodást, ami önmagában fedezni tudná a beruházás és az üzemeltetés költségeit”

 

A mappában található képek előnézete Bácsalmás: Halmos és a Kígyós-víztározó II.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.